Hír - Kaposvári Campus
Hírek
Tartalom listázó
Létrehozva: 2023 január 25.
Prof. Dr. Kovács Melinda Kaposvár díszpolgára lett
Kaposvár legrangosabb kitüntetését, a díszpolgári címet vehette át a MATE Élettani és Takarmányozástani Intézetének igazgatója. Prof. Dr. Kovács Melinda akadémikus, egyetemi tanár több évtizedes oktatói és tudományos munkájának elismeréseként kapta meg a díjat.
A Város Napja alkalmából rendezett ünnepi közgyűlésen vehette át a „Kaposvár Város Díszpolgára” címet Prof. Dr. Kovács Melinda, a MATE egyetemi tanára, intézetigazgató. „Nagyon nagy elismerés, mérhetetlen örömmel és boldogsággal tölt el. Kaposvár díszpolgárának lenni, ebbe a társaságba tartozni egészen kivételes dolog. Nemcsak óriási megtiszteltetés, hanem hatalmas felelősség is” – fogalmazott a díj kapcsán a MATE professzora. Prof. Dr. Kovács Melinda hangsúlyozta: az érdem az egész közösségé, amely tudományos pályája során mindvégig támogatta és segítette a munkáját.
Prof. Dr. Kovács Melinda négy évtizedes munkájával hozzájárult az egészségtudatos gondolkodásmód elterjesztéséhez, a felsőoktatás színvonalának emeléséhez és Kaposvár hírnevének öregbítéséhez.
A MATE és a Kaposvári Campus vezetése ezúton szívből gratulál Prof. Dr. Kovács Melindának, további munkájához sok sikert és jó egészséget kíván!
Kovács Melinda laudáció
Budapesten született 1959-ben. Igazi nagyvárosi lányként nőtt fel, de sosem feledte, hogy szülei révén somogyi származású. Vegyészmérnöknek készült, azonban édesapja, a tudós állatorvos hatására végül az Állatorvos-tudományi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1982-ben szerzett oklevelet. Dr. Guba Sándor főigazgató meghívását elfogadva Kaposváron kezdte a pályáját, s friss diplomásként a mezőgazdasági főiskola oktatója lett. „Nagy örömmel jöttem – mondja –, hiszen tetszett a közösség, és sok volt a lehetőség, egyedülálló kísérleteket végezhettünk Kaposváron.” Oktatóként és kutatóként is végigjárta a ranglétrát az egyetemmé fejlődő felsőoktatási intézményben. 1991-től tanszékvezető volt a Pannon Agrártudományi Egyetemhez tartozó állattenyésztési karon. Ebben az évben egyetemi adjunktus, a következőben docens, 1999-ben egyetemi tanár lett. A Kaposvári Egyetem megalakulásakor az Élettani és Állathigiéniai Tanszék oktatójaként dolgozott. 2000-től az egyetem tudományos dékánhelyettese volt, 2006-tól négy évig tudományos rektorhelyettese, majd intézetigazgatója, 2012 után egy akadémiai kutatócsoportot is vezetett az intézményben.
2019 júliusától bő egy évig, a Kaposvári Egyetem integrációjáig a rektori tisztséget töltötte be. Az új Szent István Egyetem általános rektorhelyettese, a Kaposvári Campus főigazgatója, majd a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese volt. Jelenleg intézetigazgató egyetemi tanár.
Egyetemi vezetőként kiemelt feladatának tekintette a felsőoktatási minőségfejlesztés és a teljesítménymenedzsment kérdését. Célja egy átlátható, minden területre kiterjedő minőségbiztosítási rendszer és az annak működését támogató minőségügyi szervezet kialakítása volt. Az egyetemi campust szellemi központnak, a megye és a régió tudásbázisának tartja.
Az állatorvos-tudomány kandidátusa fokozatot 1988-ban, az MTA doktora címet 2005-ben szerezte meg. Több tudományos egyesület munkájában vesz részt, számos bizottság tagja és vezetője. Segítette az Akadémia Állatorvos-tudományi, illetve Állattudományi Bizottságának munkáját, 2013-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2019-ben rendes tagjává választották. 2013 és 2015 között tagja, azután elnöke volt az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa Élettudományi Szakbizottságának. Éveken keresztül állt a Kaposvári Egyetemen az Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola, valamint az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács élén. Téma-, illetve társtémavezetésével eddig tizenketten szereztek doktori (PhD-) fokozatot. 2017 és 2020 között az MTA Agrártudományok Osztálya osztályelnök-helyetteseként is dolgozott, 2018-tól a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagja.
A felsőoktatás minden szintjén oktat. Szűkebb szakterülete az állatélettan, az állathigiénia, a termelésélettan, a takarmány- és élelmiszer-biztonság. Kutatómunkája főként az egészséges és biztonságos élelmiszer-előállítás és az élelmiszer-biztonság tudományos megalapozását szolgálja. Számos, nemzetközi szinten is számon tartott kutatási eredménye született.
Az utóbbi években munkája középpontjában a takarmány- és élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő mikotoxinok egészségügyi veszélyeinek feltárása áll. A penészgombák által termelt toxikus anyagokkal az édesapja indíttatására kezdett el foglalkozni.
Tudja, hogy az ember egészsége nem választható el környezetének állapotától, s hogy napjaink humánegészségügyi problémái globális, komplex megközelítést igényelnek, amelyben a legkülönfélébb tudományterületek szakembereinek kell összefogniuk. „Mi, a felsőoktatásban dolgozó kutatók és oktatók elsősorban át szeretnénk adni a tudásunkat a fiataloknak – mondja –, másrészről azonban a kutatás izgalma és a kíváncsiság is hajt bennünket. Tudni szeretnénk, hogy miképpen működik a világ.”
Pályája és élete évtizedek óta Kaposvárhoz kapcsolódik. „Itt lett családom, a gyermekeim is itt nőttek fel – fogalmazta meg egy interjúban. – Megtaláltam mindent, amit szerettem volna. Az egyetem is dinamikusan fejlődött, sok lehetőséget kaptam. A családom megértő mindenben a munkámat illetően, ők adják nekem az erőt, ami a mindennapokhoz kell.”
Számos szakmai kitüntetés birtokosa, közöttük a 2010-ben elnyert Szent-Györgyi Albert-díjé és a 2022-ben odaítélt Széchenyi-díjé. Utóbbit az ország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása elismeréseként kapta.
Budapesten született 1959-ben. Igazi nagyvárosi lányként nőtt fel, de sosem feledte, hogy szülei révén somogyi származású. Vegyészmérnöknek készült, azonban édesapja, a tudós állatorvos hatására végül az Állatorvos-tudományi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1982-ben szerzett oklevelet. Dr. Guba Sándor főigazgató meghívását elfogadva Kaposváron kezdte a pályáját, s friss diplomásként a mezőgazdasági főiskola oktatója lett. „Nagy örömmel jöttem – mondja –, hiszen tetszett a közösség, és sok volt a lehetőség, egyedülálló kísérleteket végezhettünk Kaposváron.” Oktatóként és kutatóként is végigjárta a ranglétrát az egyetemmé fejlődő felsőoktatási intézményben. 1991-től tanszékvezető volt a Pannon Agrártudományi Egyetemhez tartozó állattenyésztési karon. Ebben az évben egyetemi adjunktus, a következőben docens, 1999-ben egyetemi tanár lett. A Kaposvári Egyetem megalakulásakor az Élettani és Állathigiéniai Tanszék oktatójaként dolgozott. 2000-től az egyetem tudományos dékánhelyettese volt, 2006-tól négy évig tudományos rektorhelyettese, majd intézetigazgatója, 2012 után egy akadémiai kutatócsoportot is vezetett az intézményben.
2019 júliusától bő egy évig, a Kaposvári Egyetem integrációjáig a rektori tisztséget töltötte be. Az új Szent István Egyetem általános rektorhelyettese, a Kaposvári Campus főigazgatója, majd a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese volt. Jelenleg intézetigazgató egyetemi tanár.
Egyetemi vezetőként kiemelt feladatának tekintette a felsőoktatási minőségfejlesztés és a teljesítménymenedzsment kérdését. Célja egy átlátható, minden területre kiterjedő minőségbiztosítási rendszer és az annak működését támogató minőségügyi szervezet kialakítása volt. Az egyetemi campust szellemi központnak, a megye és a régió tudásbázisának tartja.
Az állatorvos-tudomány kandidátusa fokozatot 1988-ban, az MTA doktora címet 2005-ben szerezte meg. Több tudományos egyesület munkájában vesz részt, számos bizottság tagja és vezetője. Segítette az Akadémia Állatorvos-tudományi, illetve Állattudományi Bizottságának munkáját, 2013-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2019-ben rendes tagjává választották. 2013 és 2015 között tagja, azután elnöke volt az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa Élettudományi Szakbizottságának. Éveken keresztül állt a Kaposvári Egyetemen az Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola, valamint az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács élén. Téma-, illetve társtémavezetésével eddig tizenketten szereztek doktori (PhD-) fokozatot. 2017 és 2020 között az MTA Agrártudományok Osztálya osztályelnök-helyetteseként is dolgozott, 2018-tól a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagja.
A felsőoktatás minden szintjén oktat. Szűkebb szakterülete az állatélettan, az állathigiénia, a termelésélettan, a takarmány- és élelmiszer-biztonság. Kutatómunkája főként az egészséges és biztonságos élelmiszer-előállítás és az élelmiszer-biztonság tudományos megalapozását szolgálja. Számos, nemzetközi szinten is számon tartott kutatási eredménye született.
Az utóbbi években munkája középpontjában a takarmány- és élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő mikotoxinok egészségügyi veszélyeinek feltárása áll. A penészgombák által termelt toxikus anyagokkal az édesapja indíttatására kezdett el foglalkozni.
Tudja, hogy az ember egészsége nem választható el környezetének állapotától, s hogy napjaink humánegészségügyi problémái globális, komplex megközelítést igényelnek, amelyben a legkülönfélébb tudományterületek szakembereinek kell összefogniuk. „Mi, a felsőoktatásban dolgozó kutatók és oktatók elsősorban át szeretnénk adni a tudásunkat a fiataloknak – mondja –, másrészről azonban a kutatás izgalma és a kíváncsiság is hajt bennünket. Tudni szeretnénk, hogy miképpen működik a világ.”
Pályája és élete évtizedek óta Kaposvárhoz kapcsolódik. „Itt lett családom, a gyermekeim is itt nőttek fel – fogalmazta meg egy interjúban. – Megtaláltam mindent, amit szerettem volna. Az egyetem is dinamikusan fejlődött, sok lehetőséget kaptam. A családom megértő mindenben a munkámat illetően, ők adják nekem az erőt, ami a mindennapokhoz kell.”
Számos szakmai kitüntetés birtokosa, közöttük a 2010-ben elnyert Szent-Györgyi Albert-díjé és a 2022-ben odaítélt Széchenyi-díjé. Utóbbit az ország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása elismeréseként kapta.