Hírek

Tartalom megjelenítő

A fumonizin mikotoxin kockázata

A hazai lakosság általában nem jut olyan mennyiségű szennyezett élelmiszer-alapanyaghoz, amely meghaladja a tolerálható határértékeket – többek között erre a megállapításra jutott az a nemzetközi kutatás, amelyben a kukoricát szennyező fumonizin hatásait vizsgálták a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán. Az eredmények ismeretében az intézmény az egész országra kiterjedő monitorozást tervez. Az élelmiszerbiztonságot erősítő projektre mintegy 620 millió forintos uniós forrást fordítottak.


Előzmények, kutatási célok

2017-ben a MATE egyik jogelőd intézményében, a Kaposvári Egyetemen indult el az a kutatási program, amelynek témája a kukoricát egyik leggyakrabban szennyező fumonizin mikotoxin kockázatának felmérése volt. A projekt keretében vizsgálták, hogy a hazai lakosság egészségét veszélyezteti-e ez a toxin, és ha igen, akkor milyen mértékben. Emellett kísérleteket végeztek annak érdekében, hogy a toxin hatásmechanizmusát pontosabban megismerjék. A kutatásban résztvevők arra is kíváncsiak voltak, hogy a különböző betegségekben szenvedők, például a gluténérzékenyek, egyforma mértékben fogyasztanak-e esetleg szennyezett élelmiszereket.
A mikotoxinok az élelmiszertermelés teljes vertikumában megtalálható, penészgombák által termelt mérgező anyagok. A fumonizin B1 (FB1) Magyarországon is az egyik leggyakoribb mikotoxin, amely a kukoricán kívül előfordul más takarmányban és élelmiszer-alapanyagban is. Az FB1 a potenciálisan rákkeltő anyagok közé tartozik. Összefüggésbe hozták már a nyelőcsőrák és a nyelőcső záródási rendellenesség kialakulásával afrikai országok szegényebb, szinte csak kukoricát fogyasztó lakosai körében, emellett állategészségügyi hatása is jelentős, a lovaknál agylágyulást, sertésekben tüdővizenyőt idézhet elő.

A projekt résztvevői

A projektbe a nemzetközileg elismert szakemberek mellett fiatal kutatókat, doktoranduszokat és hallgatókat is bevontak. A kutatásban részt vevő partnerek: Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, Fumizol Kft., PTE Klinikai Központ I. sz. Belgyógyászati Klinika, NÉBIH, Institute of Sciences of Food Production (Bari, Olaszország), University of Natural Resources and Life Sciences (Bécs, Ausztria), Cape Peninsula University of Technology (Cape Town, Dél-Afrikai Köztársaság).

Eredmények

Az előzetes humán felmérések azt mutatják, hogy a hazai lakosság általában nem jut olyan mennyiségű szennyezett élelmiszer-alapanyaghoz, amely meghaladja a tolerálható határértékeket. Az eredmények ismeretében az egész országra kiterjedő monitorozást tervez az intézmény.
A kutatás során a toxin eddig kevésbé ismert sejtszintű hatásmechanizmusát is vizsgálták laboratóriumi körülmények között és állatkísérletekben egyaránt.  Az elsődleges cél, az FB1 által kiváltott károsító hatások, így például az oxidatív stressz jobb megismerése volt. Ennek érdekében olyan új vizsgálati módszereket alkalmaztak, mint a PET MR. Az eredmények szerint a fumonizin megváltoztatja a bél mikrobióta összetételét. A további vizsgálatokat ezért olyan bélbaktériumok szelektálása irányában folytatják, amelyek esetleg képesek a mikotoxin lebontására.
Az új vizsgálati módszerek bevezetéséhez és a kutatási kapacitás bővítéséhez laboratóriumi fejlesztések is megvalósultak. A projektben elért eredmények hozzájárulnak az élelmiszerlánc fumonizin terheltségének felméréséhez, és az esetleges humán egészségi kockázat tudományosan megalapozott értékeléséhez.
A kutatási eredményekből 14 lektorált, tudományos folyóiratcikk jelent meg, további 4 megjelenés alatt áll. A munkában részt vett 5 PhD hallgató, a témában hárman szereztek doktori fokozatot.
A kutatócsoport alapítóként csatlakozott a Mikotoxin platform szakmaközi szervezethez, amelynek célja környezetünk mikotoxin terhelésének és az ebből adódó kockázatok csökkentése, a megelőzés és kockázatkezelés lehetőségeinek feltárása, az akciók koordinálása.
A kutatás szükségességét és jelentőségét is mutatja, hogy a fumonizin mikotoxinokról legutóbb 2012-ben készült átfogó tanulmány, amely szerint további vizsgálatok indokoltak ezen a területen.

A kutatás a GINOP-2.3.2-15-2016-00046 pályázat keretében, A fumonizin B1 mikotoxin humán expozíciójának becslése, a toxin által kiváltott oxidatív stressz, sejtkárosodás és anyagcsere változás meghatározása in vitro és állatkísérletes modellekben címmel valósult meg.

 

​​​​​​​