Hírek

​​​​​​​ ​​​​​​​

A jubileumi rendezvény Dr. Halas Veronika tanszékvezető köszöntőjével vette kezdetét. Mint elhangzott, az első Nemzetközi Takarmányozási Szimpóziumot 1992-ben rendezték meg Kaposváron, idén tehát már 20. alkalommal találkoztak a szakmai képviselői. A találkozó célja, hogy a résztvevők elméleti és gyakorlati ismereteket kapjanak a takarmányozás aktuális kérdéseiről. A konferencia előadásait mindig egy adott téma köré építik a szervezők, idén az innováció került fókuszba.

Prof. Dr. Kovács Melinda akadémikus, a MATE Élettani és Takarmányozástani Intézet igazgatója megnyitó beszédében kiemelte: az európai mezőgazdaságnak a jövőben is komoly kihívásokkal kell szembenéznie, melyek közt a globalizáció okozta fogyasztói szokások változása, valamint az állati eredetű élelmiszerek iránti növekvő kereslet is megjelenik. Az állatitermék-előállítás hatékonyságának növelése érdekében tehát rendkívül fontos, hogy a legújabb tudományos eredmények minél gyorsabban beépüljenek a gyakorlatba, vagyis az ötlettől a termék megvalósulásáig eltelt úgynevezett innovációs időt csökkenteni kell.

 

A plenáris előadások levezető elnöke Prof. Dr. Mézes Miklós akadémikus, a MATE egyetemi tanára volt. Elsőként a szimpózium alapítója, a korábbi tanszékvezető, Prof. Dr. Babinszky László professor emeritus tartotta meg előadását Innováció a sertéstakarmányozási kutatásban: múlt, jelen és jövő címmel. Prezentációját a mai takarmányozás előtt álló legfontosabb feladatok felsorolásával kezdte, definiálta az innováció fogalmát és szólt az innovációs tevékenységet befolyásoló jelentősebb tényezőkről.

Az előadás második felében olyan területeket emelt ki, amelyek mélyebb ismeretével a korábbiaknál hatékonyabb takarmányozási stratégiák alakíthatók ki. Górcső alá került a takarmányozás és immunológia kapcsolata, a molekuláris takarmányozási eredmények alkalmazása a sertéstakarmányozásban, a takarmányozás és a bélmikrobiológia kapcsolata, valamint a genetikai profilra alapozott sertéstakarmányozás is.
A professzor kiemelte a precíziós takarmányozás fontosságát, a környezeti viszonyokhoz adaptált, például a hőstressz során alkalmazandó takarmányozási stratégiák biológiai alapjait és ezek gyakorlati jelentőségét. Az előadó azt is megállapította, hogy a sertéstakarmányozási kutatások területén a jövő innovációs tevékenysége három irányban halad tovább. Ezek a takarmányokkal kapcsolatos kutatások (pl. új takarmánykomponensek), az új állatkísérleti és laboratóriumi módszerek kidolgozása a kapcsolódó tudományokkal együtt és új (biológiai, műszaki) elvek és koncepciók kimunkálása.

 

​​​​​​​

Dr. Ajay Awati globális fejlesztésért felelős menedzser Az antimikrobiális anyagoktól való függőség csökkentése természetes összetevőkkel a brojlercsirke-előállítás jövedelmezősége és fenntarthatósága érdekében című előadását az antibiotikumok használatának előnyeivel és hátrányaival kezdte. Elmondta, hogy az antibiotikum típusú hozamfokozók gyors elterjedését az magyarázta, hogy használatuk esetén nagyobb napi súlygyarapodást, jobb takarmányértékesítést, kisebb elhullást, egyenletesebb állományt és ezeknek köszönhetően nagyobb nyereséget lehet elérni. Ám a hosszú évekig tartó sikeres használatukat követően egyre több antibiotikum-rezisztens baktériumtörzzsel találkoztak a humán egészségügyben, így napjainkra a legtöbb antibiotikum jellegű hozamfokozót betiltották.
Az antibiotikumok alternatíváival régóta foglalkozik a szakma, így egyre nagyobb az érdeklődés azon takarmányadalékok iránt, mint például a különböző növényi kivonatokat tartalmazó alternatív hozamfokozók, amelyek antimikrobás hatással rendelkeznek, de nem alakítanak ki rezisztenciát. Ezeknek az állatok immunválasz-készségét javító és antimikrobiális hatású készítményeknek egyre nagyobb szerepe van, mivel a nagy állatlétszám még a legmodernebb technológia és a legnagyobb odafigyelés mellett is magában hordozza az állategészségügyi problémák előfordulásának lehetőségét. Minden olyan takarmányadalék, amely csökkenti a tápcsatorna energiafelhasználását (például a bél antioxidáns védekező rendszerének támogatásával), az pozitív hatású a választott malacok teljesítménye szempontjából. Az előadó hangsúlyozta azonban, hogy gyengébb technológiai és higiéniai feltételek mellett sokkal inkább mérhető a készítmények kedvező hatása és a hozamnövekedés a kezeletlen állományhoz viszonyítva, mint a jó higiéniai státusz esetében.

 

A harmadik felkért előadó, a svéd származású, Belgiumban élő Prof. Dr. Anna Catharina Berge tudományos tanácsadó A borjútakarmányozás kulcskérdései a jövőbeli termelékenység optimalizálása érdekében című plenáris előadásában elmondta, hogy a tejelő tehenészetekben kiemelt szerepe van az „utánpólás” zökkenőmentes biztosításának, vagyis a nagy odafigyelést igénylő borjú- és növendéküsző nevelésnek. Nagyobb figyelmet kell fordítani a betegségek megelőzésére, mint a gyógyításra, mivel a betegségek tartósan csökkentik az állatok későbbi termelését, ami jelentős gazdasági veszteséget okozhat, de legalábbis a gazdasági haszon elmaradását eredményezheti. Az ellést követő első két hétben a borjak különösen fogékonyak a betegségekre, ami a növekedésben való lemaradásukhoz vezet. A bél mikrobiális kolonizációjában szerepet játszik a szülőutak nyálkahártyájával való érintkezés, de a kolosztrum, az átmeneti tej, a teljes tej/tejpótló, valamint az indító tápok minősége is hozzájárul a jól működő bél- és immunrendszer kialakulásához. Hangsúlyozta, hogy a föcstej felvétele létfontosságú a borjú számára. Az átmeneti tej (a második fejés és az azt követő fejések során nyert tej) itatása az első élethétben javasolt, mert ez a tej különféle bélaktív összetevőket és immunglobulinokat tartalmaz, amelyek segítenek az emésztőrendszer kifejlődésében és javítják az immunitást. A borjak egészségi állapotát és fejlődését nagymértékben meghatározza az emésztőrendszerük zavartalan működése és az elfogyasztott takarmányok táplálóanyag-tartalmának az emészthetősége, de a sikeres tejitatás alapja a mikrobiológiai szempontból megfelelő tej biztosítása. A tejitatási időszakban etetett takarmány minőségét leghatásosabban a borjú elválasztása utáni súlygyarapodása alapján tudjuk ellenőrizni. Az előadás számos gyakorlati példával szemléltette azokat az irányelveket, melyeket a sikeres borjúnevelés során szem előtt kell tartani.

 

Ezután Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor A tejelőtehenek takarmányozásának új aspektusai, innovatív takarmányvizsgálati megoldások című előadása következett. Az előadó szerint a klímaváltozás hatására át kell értékelni a jelenlegi, silókukorica-kukorica alapú takarmánybázisunk összetételét, és olyan tömegtakarmánynövényeket is célszerű termeszteni (pl. újtípusú/szárazságtűrő/bmr silókukorica hibridek, cirokfélék, silókukorica-cirok keverékek, korai betakarítású gabonafélék, olaszperjék, gabonagabona, gabona-pillangós, gabona-fűkeverékek stb.) melyeket vagy a nyári időszak előtt be lehet takarítani, vagy jobban bírják a szárazabb, melegebb időjárási körülményeket.
Egy nemrégiben végzett kutatás keretében, 2017-2021 között több, hazai körülmények között is termesztett gabona- és gabona-fűkeverék-szilázs szárazanyag- és táplálóanyag-tartalmának bendőbeli un. in sacco lebonthatóságát és emészthetőségét értékelték. Megállapították, hogy az egyes gabona- és gabona-olaszperje szilázsok között a szárazanyag- és a táplálóanyag-tartalom lebomlás tekintetében jelentős eltérések lehetnek. Az emészthetőségi vizsgálatokban a fontosabb táplálóanyagok emészthetőségi paraméterei kedvezőnek tekinthetők (70-71%).
Dr. Tóth Tamás előadásában beszélt a tejelő tehéntartás környezetterhelésre gyakorolt hatásáról is. Elmondta, hogy a jelenlegi kutatási eredmények alapján úgy tűnik, hogy a precíziós állattartás és takarmányozás, kiegészítve a racionális földhasználattal, ill. a korszerű trágyakezelési stratégiákkal jelenthetik a megoldást ebben a kérdésben. A műszaki-technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már a tejelő szarvasmarha telepeken nemcsak a fejés, hanem a takarmányozás teljes automatizálása is megoldható ún. keverő-kiosztó robotokkal (pl. szenzorokkal vezérelve), melyre vonatkozóan azonban kevés számú hazai eredmény áll rendelkezésre. A külföldi vizsgálatok adatai szerint a napi takarmányadag kiosztás gyakorisága külön figyelmet érdemel, mert az állatok természetes etetési ritmusának megzavarása negatív hatással lehet a termelési paraméterekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy az automata takarmányozási rendszerek használata esetén az etetett tartósított tömegtakarmányok, teljes és részleges takarmánykeverékek (TMR, PMR) minőségét folyamatosan vizsgálni kell. A gyakorlat számára a takarmányozás hatékonyságának fokozására megoldást jelenthet az ún. precíziós takarmánykorlátozás is, mely kellő körültekintés esetén javítja a takarmányhasznosítást a termelési eredmények romlása nélkül és egyben mérsékelhető segítségével a tejelő tehéntartás metánkibocsátása.

 

Az előadások sorát Prof. Dr. Friedrich László a MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet intézetigazgatójának Innovációk az élelmiszer-előállításban című előadása zárta. Az előadó szerint az állati eredetű élelmiszerek fejlesztése és az új technológiák alkalmazása kiemelt szerepet játszik az élelmiszeripari innovációban. Elsődleges cél az élelmiszeripari műveleti időket csökkentő technológiák fejlesztése. Ezek között szerepel a táplálkozás-élettanilag és gazdasági tekintetben is egyaránt nagy értéket képviselő és egyre népszerűbb marhahús érlelési technológiák fejlesztése. A hús érlelésére sok szabadalom született, legtöbbjük a hőmérséklet-páratartalom kombinálásán és/vagy fehérjebontó enzimek alkalmazásán alapul. Ezen kívül más technikák is ígéretesnek mutatkoznak az érlelés gyorsítására, mint pl. az aktív ultrahanggal vagy a nagy hidrosztatikus nyomással történő kezelés. A marhahús hagyományos érlelési technológiája mellett a húsipar másik hosszabb technológiai időt igénylő területe a hagyományos, lassú pácolású termékek előállítása. Az ultrahang pácolási technológiában történő alkalmazása témakörében végzett kísérletek eredményei bizonyították, hogy az ultrahang kiemelt szerepet játszik a só húson belüli egyenletesebb eloszlásában. Az aktív ultrahang marhahús érlelésben és húsok pácolásában való technológiai idő csökkentő hatására más eljárások is alkalmazhatók a húsipari fejlesztésekben.
Az előadás kitért arra is, hogy a termék és technológia fejlesztések mellett az alapanyagok minőségének ismerete az egyik legfontosabb értékmérő tulajdonság. Az előadó és munkatársai olyan mérési módszer kidolgozását végezték el, amely objektív módon határozza meg a sertés és marha hosszú hátizom márványozottságát. A hiperspektrális mérési módszer által meghatározott objektív mérőszámok ismeretében elvégzett minősítés alapján egységes és kiszámítható rendszert lehet kialakítani a húsok nagy- és kiskereskedelmi értékesítése során.

A hozzászólásokat követően Dr. Halas Veronika, a rendezvény házigazdája foglalta össze az elhangzottakat és köszönte meg a szervezőknek s a jelenlevőknek azt, hogy igen értékes és érdekes konferenciának lehettek részesei. Kiemelte, hogy ez a maga nemében egyedülálló szakmai rendezvény most is (mint 30 éve folyamatosan) teljesítette a küldetését, vagyis tudományosan megalapozott információkat adott át a gyakorlati szakembereknek, az egyetemi hallgatóknak, oktatóknak és kutatóknak egyaránt. Hozzátette, hogy az előadásokon elhangzottak egy e-proceedings formában a közeljövőben elérhetőek lesznek mindenki számára.

 

A plenáris előadások után poszter szekcióval folytatódott a szimpózium, melynek levezető elnöke Dr. Tóthi Róbert egyetemi docens volt. A szekció célja az volt, hogy lehetőséget teremtsen az új kutatási eredmények bemutatására a szakmai közönség számára. Összesen kilenc fiatal szakember, elsősorban doktorandusz hallgató élt a lehetőséggel, a bemutatott vizsgálatok a gazdasági haszonállatok, mint a sertés, a brojler csirke, a tojótyúk, pecsenyekacsa és a tejelőtehenek, valamint egyéb állatok, ló és kutya takarmányozási és/vagy tartási rendszerének értékelésével foglalkoztak. A poszterek rövid, 2 perces bemutatását követően a résztvevőknek lehetősége volt kérdésekre, amiket az előadók örömmel megválaszoltak.

A következő, 21. Nemzetközi Takarmányozási Szimpóziumot két év múlva, 2024-ben rendezik meg.

 

​​​​​​​